Az építészet folyamatosan változik, ahogy a szigetelési megoldások is (pl. a porcelán lapok hőszigetelése). Más és más formájú, színű, stílusú házakat terveznek, illetve képzelnek el a lakástulajdonosok. Egyre többször fordul elő akár hoteleknél vagy irodaházaknál is, hogy nagyméretű kerámia-, úgynevezett „kerlite” lapokat helyeznek fel a homlokzatra. Az épületek 99%-ánál a jól megválasztott hőszigetelésre kerülnek rá ezek az anyagok. A külső hőszigetelő rendszer egy olyan réteg, amely az épület külső burkolatát szigeteli a hőhatékonyság javítása érdekében. A kerlite (a Mapetherm Tile System rendszerén belül) burkolólapok kiváló műszaki jellemzői és esztétikai tulajdonságai tökéletes megoldást jelentenek az elegáns külső hőszigetelő rendszerek számára. Az alábbiakban többek között a hőszigetelés fejlődéséről, fontosságáról lesz szó, miközben bemutatjuk a Mapei megoldásait is.
A hőszigetelés hosszabb távú előrejelzései
A Marketwatch kutatása szerint az épületek hőszigetelésének – így a porcelán lapok hőszigetelésének is – globális piaca 2023 és 2028 között várhatóan jelentős mértékben növekedni fog. 2021-ben a piac egyenletes ütemben növekedett, és a kulcsszereplők növekedést előrevetítő stratégiáinak elfogadásával a piac a tervek szerint várhatóan emelkedést mutat.
Az épületszigetelő anyagok – ideértve a porcelán lapok hőszigetelését is – olyan építőanyagok, amelyek az épület hőburkolatát képezik. Vagy más módon csökkentik a hőátadást. A szigetelések összetételük (természetes vagy szintetikus anyagok), formájuk (betét, takaró, laza töltet, szórható hab és panelek), szerkezeti felépítésük (szigetelő betonformák, strukturált panelek és szalmabálák), funkcionális módjuk (vezetőképesség), hőátadási ellenállásuk és a környezeti hatások alapján kategorizálhatóak. Néha egy hővisszaverő felületet, úgynevezett sugárzási gátat adnak az anyaghoz, hogy csökkentsék a sugárzáson keresztül a hőátadást és -vezetést.
Teljes mértékben figyelembe véve az egészségügyi válság okozta gazdasági változást, az ásványgyapot használata, amely 2021-ben az épület-hőszigetelés globális piacának jelentős százalékát tette ki, 2028-ra várhatóan tovább fog emelkedni.
A szigetelő anyagok szempontjai
A szigetelőanyag legfontosabb szempontja a teljesítménye – hogy az épület teljes élettartama során következetesen biztosítja-e a hőáteresztésre tervezett ellenállást. Bár a szigetelés gyártója által közzétett teljesítményelvárások alapvető iránymutatást jelentenek. A tervezési folyamat részeként a kivitelezőnek figyelembe kell vennie az anyag „valós életű” beépítésével kapcsolatos egyéb tényezőit is, melyek a következők:
✓ Könnyű beszerelés – a végső teljesítményt az határozza meg, hogy az építő milyen hatékonyan tud egy anyagot hagyományos készségekkel beépíteni. Például a szigetelő födémeket úgy kell felszerelni, hogy ne keletkezzenek hézagok sem a szomszédos födémek, sem a födémek és a teljes szigetelőburkolat részét képező egyéb építőelemek. Így a szarufák vagy gerendák között is. A megmaradt hézagok lehetővé teszik a levegő átjutását, és a teljesítmény csökkenését eredményezik.
✓ Zsugorodás, tömörülés, ülepedés – egyes anyagok beépítési élettartamuk során valószínűleg bizonyos fokú méretbeli instabilitást szenvednek. Sok esetben ez előre látható, és gondos tervezéssel és telepítési módszerekkel leküzdhető. Minden más esetben a specifikálónak útmutatást kell kérnie a kapcsolódó kockázatokkal kapcsolatban a szigetelés gyártójától. Különösen akkor, ha az anyagok beépített teljesítménye nem rendelkezik bizonyított nyilvántartással.
✓ Nedvesség elleni védelem – egyes szigetelőanyagok (porcelán lapok hőszigetelése) teljesítménye nedvessé válás esetén romlik. A tervezőnek és a kivitelezőnek gondos részletezéssel gondoskodnia kell arról, hogy a sérülékeny szigetelés védve legyen a nedvességtől. Ha a nedvesség nagy kockázatot jelent (behatolás vagy 95% feletti relatív páratartalom), akkor megfelelően ellenálló anyagot kell megadni.
A hőhídmentes építkezés
Az épületburokban lévő hőhidak (néha „hideghidakként” is emlegethetők) mérhető hatást gyakorolnak az energiahatékonyságra és a hőkomfortra. A hatás viszonylag csekély lehet a nem túl jól szigetelt épületekre. A jól szigetelt és energia-hatékony épületeknél azonban a hőhíd relatív hatása jelentős.
Az építési előírások és szabályzatok kezdik ezt felismerni, és egyes helyeken kötelező vagy ajánlott a hőhidak minimalizálása.
Miért jelentenek problémát a hőhidak?
A nagyon rosszul szigetelt épületekben a hőhidak aligha jelentenek problémát. A nagy teljesítményű termikus burok esetében azonban a hőhíd létfontosságú. Ha az épület hővesztesége nagyon alacsony, akkor ennek jelentős hányadát a hőhíd alakíthatja ki. Ezenkívül egy hőhíd sokkal rosszabbul teljesíthet, mint a szomszédos hőburok, ami jelentős hőmérsékleti és nedvességkockázatot jelent.
Hőveszteség
A hőhidak a hőburok leggyengébb pontja, így jelentős hőveszteséget okozhatnak. Ez csökkenti az épület energiahatékonyságát, és növeli a fűtési költségeket.
Nem kívánt hő
A hőhidak beengedik, és ki is engedik a hőt a hőburkolaton keresztül. Nyáron ez további nem kívánt naphőnyereséget idézhet elő.
Hideg belső felületek
Ahol a hő egy hőhídon keresztül távozik, a belső felület hőmérséklete csökken, és hideg folt keletkezik. A felület relatív páratartalma ezáltal megnő. Ez magában foglalja a páralecsapódás kockázatát a belső felületeken, ami penészképződéshez vezethet. Ez csúnya lehet, és egészségügyi kockázatot jelenthet az épületben lakók számára.
Hideg foltok az épületszövetben
Míg a hőhidak belső hidegfoltokat okozhatnak, az épületszöveten belül is képesek hidegfoltokat okozni. Itt ugyanazok a problémák merülnek fel – a hőmérséklet csökkenése és a relatív páratartalom növekedése. Ebben az esetben a kockázat az intersticiális páralecsapódás, az épületszöveten belüli penészképződés, és az épületszövet elemeinek esetleges károsodása. Hosszú időn keresztül a kitettség által a kár jelentős lehet.
A kényelem és az egészség veszélyeztetése
A hideg pontok közelében tartózkodni kényelmetlen, kellemetlen, huzatos lehet. Ha páralecsapódás, vagy ami még rosszabb, penész alakul ki, a beltéri levegő minősége és az azt belélegző lakástulajdonosok egészsége is romlik. A nedvesség és a penész egyaránt egészségügyi problémákat okozhat az épületben élők számára.
A hőhidak csökkentik a hőburok teljesítményét, és nemkívánatos kockázatokat jelentenek.
A szigetelőanyagok, különösen, ha a „zöld” specifikációról van szó, úgynevezett „természetes” és „ember által készített” anyagokra oszthatók.
Amikor a szigetelőanyag környezeti hatások alapján történő meghatározását mérlegeljük, gyakran előfordul, hogy a „természetes” anyag a legelőnyösebb a környezeti tulajdonságok szempontjából. Bizonyos esetekben azonban az ember által előállított anyagok eredendő hatékonysága beépíthető a környezeti egyenletbe, hogy szélesebb körű környezeti előnyt biztosítson, például utólagos felszerelés esetén.