A jó hőszigetelés nem az anyagválasztással kezdődik, hanem a tervezéssel. Segítünk átadni az alapokat, hogy elkerüld a drága hibákat, és hosszú távon is működő megoldásban gondolkodhass.
A hőszigetelés minősége már a tervezésnél eldől. Ha tisztában vagy az alapvető kérdésekkel, például milyen anyagot válassz, mekkora vastagság szükséges, vagy mennyibe kerül a kivitelezés, elkerülheted a leggyakoribb hibákat és felesleges költségeket.
A Mapei ebben segít: hogy gyorsan képbe kerülj, könnyebben eligazodj a lehetőségek között, és magabiztosabban haladj tovább a következő lépés felé. Nézd meg a videókat, töltsd le az útmutatókat, vagy indítsd el a Színtervezőt, és indulj el egy átgondoltabb döntési folyamat felé.
Hőszigetelés lépésről lépésre, videókon
A videósorozat röviden és érthetően mutatja be:
Ha részletesebben is utánanéznél a témának, az e-bookok segítenek:
A homlokzati szín nemcsak esztétikai kérdés. Meghatározza az épület megjelenését és összhatását.
A színtervezővel:
Milyen célra készült ez az oldal?
Ez az oldal segít átlátni a hőszigetelés legfontosabb döntési szempontjait, és gyakorlati iránymutatást ad a tervezéshez.
Milyen hőszigetelést érdemes választani?
Az ideális megoldás az épület típusától, az elvárt energiahatékonyságtól és a költségkerettől függ.
Mennyibe kerül a hőszigetelés 2026-ban?
A költség függ az anyagtól, vastagságtól és kivitelezéstől. Általában négyzetméter alapon érdemes számolni, de pontos értéket csak konkrét projekt alapján lehet meghatározni.
Elég csak az anyag árát nézni?
Nem. A teljes rendszer és a kivitelezés minősége határozza meg a tartósságot és a megtérülést.
Miért fontos a tervezés a hőszigetelésnél?
A legtöbb hiba a rossz kiindulási döntésekből ered. A megfelelő előkészítés hosszú távon költséget és problémát takarít meg.
Kinek érdemes letöltenie az e-bookot?
Annak, aki szeretné jobban átlátni a felújítás vagy hőszigetelés előkészítésének szempontjait.
Mire jó a Színtervező?
Abban segít, hogy könnyebben el tudd képzelni az otthonod homlokzati megjelenését, és magabiztosabban gondolkodhass a színekről.
Felújításnál és új építésnél is releváns?
Igen. A döntési szempontok mindkét esetben hasonlóak, ezért az alapelvek minden projektnél alkalmazhatók.
Gondolkozott már azon, hogy mi a megfelelő vastagság a hőveszteség/nyereség csökkentésére? Igaz, hogy minél magasabb a hőszigetelés, annál jobb a teljesítmény? A kérdésre egy rövid és gyors válasz: „igen, ez”. Ez az első dolog, ami általában eszébe jut. Miért ne? Ez helyes? A hőszigetelés vastagsága két különböző követelmény alapján számítható hűtőrendszerek esetén: az egyik a páralecsapódás megakadályozása, a másik a hőátadás sűrűségének (hőveszteség/nyereség) csökkentése. A hatékony hőszigetelő rendszerek (pl.: XPS hőszigetelő, EPS hőszigetelő, grafitos hőszigetelő rendszer vagy kőzetgyapot hőszigetelő) új és régi házakhoz egyaránt alkalmasak és költséghatékonyak, valamint javítják otthona hőkomfortját, nem utolsó sorban pedig, a fűtési energiaigény csökkentésével védik a környezetet. Azonban csak a helyes alkalmazás garantálja az optimális eredményt!
A külső falak szigetelése megakadályozza a hő átjutását a falakon, ezáltal jelentősen javítja az épület energiafogyasztását. Amikor a külső szigetelés körülveszi a szerkezetet, a harmatpont a fal külső felületén keletkezik, így megszűnik a páralecsapódás veszélye a belső felületeken.
A szigetelőanyagok magasabb R-értékkel rendelkeznek, és kifejezetten az épülethéjon keresztüli hőveszteség csökkentésére tervezték őket. Az R-értékeket az anyag típusa, vastagsága és beépített tömege határozza meg, tehát nem csupán a vastagsága.
Ha az otthoni szigetelés beszereléséről vagy korszerűsítéséről, és a legjobb hőszigetelő rendszerek kiválasztásáról van szó, akkor a legjobb, ha profi szigetelési vállalkozót fogadsz fel. A megfelelő telepítés elengedhetetlen a szigetelés megfelelő működéséhez. Ennek hiányában a rossz kivitelezés és tervezés, illetve a nem megfelelő rendszerek alkalmazása a szerkezet károsodásához és a beltéri levegő minőségének súlyos károsodásához vezethetnek.
A szigetelést hő- és akusztikai megoldásként használják a falakon, a mennyezeten, a padlón és a padláson, vagy az épület burkolatának minden részén. A szigetelés nyáron hűvösebben, télen melegebben tartja otthonát. Az otthoni szigetelés energiát takarít meg, és talán a legköltséghatékonyabb módja az energiaszámlák csökkentésének. A szigetelés csökkenti a zajt, és növeli otthona minőségét és kényelmét. Akár új otthont épít, akár szobát, nyaralót, pincét, tetőteret vagy egész házat újít fel, válasszon olyan szigetelést, amely „szerelőbarát”, és bárki biztonságosan elvégezheti.
Annak érdekében, hogy megértsük, hogyan működik a homlokzati hőszigetelés, összehasonlíthatjuk azt a „teafőzéssel”. Mindkettő ugyanúgy működik, a tea főzésénél a teáskanna fedele az, amely a tartalmát „szigeteli”, melegen tartja. A külső falszigetelés ugyanígy működik, mivel ez egy összefüggő szigetelőréteg, amely az egész házat beburkolja. A hőszigetelő rendszerek visszaverik a belső hőmérsékletet, melegen vagy hidegen tartják a helyiséget, megőrzik/maximalizálják a termikus tömeget, és kiküszöbölik a hőhidakat (hőátadás belülről kifelé a csomópontokon keresztül).
A házak szigetelése különösen akkor érdemes, ha ezt a homlokzat- vagy tetőfelújítással együtt végzik el, amit a tulajdonosok amúgy is terveztek.
Elmondható, hogy ha az épület külső része mindenképpen felújításra kerül, akkor minden kétséget kizáróan van értelme az épület energetikai teljesítményének javítására, például további szigetelési rétegek beépítésével. A kiegészítő szigetelés csökkenti a fűtési veszteségeket, és ezáltal jelentősen növeli az épület kényelmét. Az épület falának szigetelése van a legnagyobb hatással a költségekre, ha hatékony és intelligens otthoni technológiával (fűtés, szellőzés, szabályozás) párosul. Sok esetben nem kerül sokba a megújuló hő felhasználása, és a klíma további előnyökkel jár.
Ezenkívül az olyan intézkedések, mint az önálló energetikai tanácsadás fontos információkkal szolgálhatnak a tulajdonos számára arról, hogy mennyire költséghatékony a létesítmény felújítása.
Az épület állapotától függően a már tervezett egyéb munkáktól függetlenül elvégzett szigetelési intézkedések is nagyon gazdaságosak lehetnek és gyorsan megtérülnek.
Ez magában foglalja a pincemennyezet, a felső emelet mennyezetének és a melegvíz vezetékek szigetelését. A nyílászárók cseréjekor pedig az energiahatékonyság automatikus pluszt jelent. Ha ma a piacon nincsenek olyan ablakok, amelyek gyenge energiateljesítményt kínálnának. Az energiatakarékossági rendelet előírja, hogy minden új vagy cserélt ablaknak jó energianormáknak kell megfelelnie. A különösen energiahatékony intézkedések (pl. hármas üvegezésű, magasan hőszigetelt keretes ablakok vagy energiatakarékos fűtés) hajthatók végre az egyes CO2 épületfelújítási programokon vagy támogatásokon keresztül. A szakképzett szakértő igazolja, hogy az energetikai tervezés és az intézkedés végrehajtása megfelelően megtörtént. Ezen túlmenően kiterjedt felújítási munkák esetén szintén támogatás nyújtható pl. az építési munkák végrehajtásának ellenőrzéséhez.
A hőszigetelés (pl.: hőszigetelő rendszerek), a jó minőségű nyílászárók, az energiatakarékos fűtés és szellőzés számos előnnyel jár a házak és lakások tulajdonosai számára: az épületek megfelelő szigetelésével energiát és pénzt takarítanak meg, valamint komfortot garantálnak – télen és nyáron egyaránt. A magasabb felületi hőmérsékletnek köszönhetően a szigetelésnek megvan az a szerencsés „mellékhatása”, hogy megakadályozza a nedvesség és a penészképződést. Fontos azonban, hogy az épület felújításakor szakemberrel ellenőrizzék a szellőztetés szükségességét. Levegőnyílások vagy mechanikus szellőztető berendezések biztosíthatják a létfontosságú levegőcserét. Szükséges lehet a karbantartási és utólagos költségek figyelembevétele is.
A penészt nem a szigetelés okozza. A hideg felületek és a magas páratartalom kombinációja idézi elő.
A hőszigetelés megakadályozza a penészedést, mert biztosítja, hogy a korábban hideg felületek már sokkal melegebbek, és így kevésbé nedvesek legyenek. Ezenkívül a szigetelés csökkenti a falak nedvességtartalmát, mivel megvédi azokat a csapadéktól, és lehetővé teszi a falak fokozatos kiszáradását.
A szigetelés nem csökkenti az épület légcseréjét: a fel nem újított épületekben a légcsere nem a falakon, hanem (nem légzáró) ablakokon és az épület falában lévő szivárgásokon keresztül történik. Emiatt a régi, huzatos nyílászárók új, légmentesre cserélésekor ajánlatos figyelembe venni, hogy a jövőben hogyan szellőztetik az épületet. Előfordulhat, hogy az ablakokon keresztüli kézi szellőztetés nem elegendő, és olyan technikai eszközökre van szükség, mint a légnyílások vagy a hővisszanyerős központi vagy decentralizált szellőzőrendszerek. Emiatt a régi ablakok cseréjekor mindig szellőztetési koncepciót kell készíteni.
A rendelkezésre álló hőszigetelő rendszerek, szigetelőanyagok és felületek széles választéka rengeteg műszaki és esztétikai lehetőséget kínál a tervezőknek és építőknek. A hőszigetelő rendszerek közül a leggyakoribb és leghatékonyabb: az expandált polisztirol (EPS), az extrudált polisztirol szigetelés (XPS), illetve a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés. Családi házaknál a padlás szigetelése is kulcsfontosságú, hiszen, ha nem utólagos hőszigetelésről beszélünk, hanem megelőzzük a hőveszteséget, akkor az energiaveszteségünk minimálisra csökkenthető.
A Mapei-nél a régi épületek, homlokzatok vagy külső hőszigetelő rendszereknél a következő termékeket választhatja a kivitelező:
Itt említhető még meg a MAPETHERM TILE SYSTEM S, amely magában foglalja a szeletelt tégla, kerámia és kis méretű greslapok elhelyezésére szolgáló hőszigetelő elemeket.
