Egy házfelújításnál a hőszigetelés sokszor azért szorul háttérbe, mert elterjedt tévhit, hogy csak nagyon sokára térül meg, ezért más korszerűsítési munkálatok kerülnek előtérbe. Egy-egy hőszigetelési projekt megtérülését tényleg években mérhetjük, de mást is érdemes megvizsgálni. Főleg most, amikor az állami lakásfelújítási támogatások sokak számára elérhető távolságba kerültek, és nem lehet fő érvként a „mennyibe kerül” kérdést feltenni.
A megtérülés aranyszabálya
Az a beruházás tűnik a leghatékonyabbnak, ahol azonos teljesítmény mellett a legkisebb beruházási költséggel kell számolnunk. Ebben a számítások szerint a megfelelő vastagságú és műszaki paraméterekkel rendelkező polisztirol alapú (EPS) hőszigetelés verhetetlen. Nézzük mit jelent ez számokban kifejezve!
Vastagon szigetelve: érzékelhető értéknövekedés
Elsősorban a nyílászárók, a homlokzat, a tető, a lábazat állapotát kell áttekintenünk, hol lehet és főleg hol érdemes javítani, de a gépészetet sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Hőszigetelés esetében az átlagos 14-16 cm-es hőszigetelés helyett érdemes inkább a 18-22 cm-ben gondolkodni – természetesen anyagminőségtől függően. Ugyanakkor ez nem egy állandósított méret, sok tényező befolyásolja.
A legfontosabb, hogy az épület teljes egészét nézzük. Egy homogén módon, kevés energiával jól működő épület lenne a cél. A vastagabb hőszigeteléstől sokan tévesen annak feltételezett ára miatt ijednek meg – ennek mértéke azonban korántsem annyi, mint amennyire becsülik. A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés ára közel sem éri el a dupláját. Egy azonos épület 10 vagy 20 cm polisztirol hőszigeteléssel történő korszerűsítés között költségkülönbség általában és átlagosan 15-25%, ellenben duplán olyan hatékony – egy sor egyéb előny mellett.
Befektetés, ami nem térül meg azonnal
Ha egy átlagos 120 m2 alapterületű, nyeregtetős épület homlokzati hőszigetelését 16 cm vastag EPS-szigetelőlapokkal tervezzük, nagyságrendileg 3-4 millió forintos költséggel számolhatunk, munkadíjjal együtt. Ezzel azonban nemcsak a fűtési költségeken faraghatunk már az első szezonban – legkevesebb 40%-ot –, hanem a ház belső klímája is egészséges lesz, életminőségünk javul. Ezt ritkán mérjük forintban, az ingatlan értéknövekedését azonban annál inkább, amit akár azonnal nyereségként könyvelhetünk el.
Ne felejtse el az értéknövelő hatást sem
Ha a hőszigetelés értéknövelő hatását nézzük, a befektetés akkor térül meg azonnal, ha az energiatakarékos lakást magasabb áron és gyorsabban értékesítjük, mint felújítás nélkül. Érdemes tehát ingatlaneladás tervezésekor is javítani a lakás hőszigetelését, hiszen egy jobb energetikai besorolású lakóegység akár 15%-kal is többet érhet az ingatlanpiacon.
A lakaskultura.hu cikke nyomán, kép is onnan.