Brutális képek: ezért nem szabad spórolni a ragasztóval hőszigetelés során

Nem véletlenül mondják a mesteremberek, hogy a ragasztó a hőszigetelés lelke. Egy rossz ragasztóval, rossz technikával felhelyezett hőszigetelő elképesztő károkat tud okozni. Mutatjuk is, milyeneket.

Az egyik legsúlyosabb hiba, amely előkerülhet homlokzati hőszigetelés során, ha a lapokat rossz technikával ragasztják fel. Ilyenkor ugyanis a hőszigetelő hatékonysága radikálisan visszaesik. 

Egy gyakori probléma: a matraceffektus

A matraceffektussal akkor találkozunk, mikor a rosszul felragasztott EPS szigetelőlapok úgy 1 év után, az időjárási körülmények hatására elkezdenek felválni a falazatról a szigetelőlap közepén, szélein. 

A helytelen ragasztóhasználat további eredményei:

A baloldali képen annyi a kivitelezési hiba, hogy inkább el sem kezdjük sorolni… A jobboldali képen látható, hogy az üvegszövetháló átlátszik a vakolat alatt. Ennek oka lehet például, hogy nem a megfelelő, 10mm-es fogazatú vassal lett felhordva a ragasztó. A ragasztót ugyanis mindig 45 fokos szögben kell felvinni a ház falára, mégpedig 10 mm-es fogazatú vassal, mivel így jön ki az az 5 mm-es ragasztó vastagság, amelyre szükségünk lesz ahhoz, hogy a szigetelés valóban hatékonyan elvégezze a hőszigetelést. Erre mindig kérdezzen rá a szakemberre kivitelezés előtt.

Legalább ilyen fontos, hogy lúgálló üvegszövethálót válasszunk, mert az erősen lúgos cement, hosszútávon megeszi a nem lúgálló üvegszövethálót.

 

A háló felhelyezésén is sok múlik

Szintén érdemes megfigyelni, hogy milyen megoldással teszik fel az üvegszövethálót a szigetelőlapokra a szakemberek. Rossz felhelyezés esetén ugyanis nagyban romlik a szigetelők hőszigetelőképessége. Helyes megoldás az, ha a ragasztó a szigetelő lapra kerül fel, méghozzá a már említett 10 mm-es fogazatú glettvassal. Ezzel létrejön az a vastagságú ragasztóréteg, amelybe tökéletesen beágyazható az üvegszövetháló. 

Az üvegszövetháló a vastag ragasztóágyba nyomkodás vagy bármilyen erőkifejtés nélkül beilleszthető, majd a glettvas sima oldalával belesimítható a háló a ragasztóba. 

Ha a kivitelező ezzel a technikával dolgozik, akkor egy szép, sima felületet kapunk, ahol a háló a ragasztó közepébe vagy legalábbis annak az egyharmadába kerül. Nem tűnik át, nem lóg ki sehol és nem is érintkezik üres EPS lap felülettel. 

 

Így ne „hálózzunk”!

Ellenben rossz megoldás, mikor ragasztóanyag nélküli üres polisztirol lapra helyezik fel a hálót, majd erre teszik a ragasztót. Belesimítás után ugyan látványra semmi különbség nem lesz a két módszer között, azonban eredményben és hatásfokban már annál inkább.

Míg a helyes technikával felvitt üvegszövethálót két kézzel tépve, hatalmas erőkifejtéssel is csak alig-alig lehet felszaggatni, addig a helytelen technikával felvitt üvegszövethálót játszi könnyedséggel fel lehet tépni az EPS lapról.

Érdemes tehát megkérdezni, megfigyelni a kivitelezőt munka előtt, illetve közben, és megbeszélni vele, hogy milyen technikákat alkalmaz az egyes munkafolyamatok során. 

Kérdezek a szaktanácsadótól