Félreértés ne essék! Az ásványgyapot hőszigetelés fogalma a kőzetgyapot, az üveggyapot és a salakgyapot szigetelőanyag-típusait foglalja magában (és nem csupán a kőzetgyapotot, amivel gyakran egyenértékű gyanánt kezelik a fogalmat). A „divatból kiment” salakgyapot ma ritkaságszáma megy, úgyhogy a gyakorlatban az üveg- és a kőzetgyapottal találkozhatunk. Miért érdemes ezekre bíznunk a szigetelést?
Ütős érvek az ásványgyapot hőszigetelés mellett
Szigetelne? Csak természetesen! Az ásványgyapot hőszigetelés esetében a kőzetszálak között meghúzódó, természetes levegőnek köszönhető a szigetelés kiváló hatásfoka.
Ez ugyanakkor az állandó, tartós megoldást keresőknek is kedvez, hiszen a szigetelőanyagunk, a levegő ez esetben az idő múlásával nem romlik, hanem akár fél évszázadig is megőrzi az eredeti tulajdonságait.
Mi kell ennél több? Például az ásványgyapotra jellemző alak- és mérettartó tulajdonságok, amik jól jönnek a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások idején. Az anyag hőtágulása ez esetben elhanyagolható, így feszültség és alakváltozás nélkül, egyaránt elviseli a téli és a nyári időszak megpróbáltatásait.
De nem csak azért ajánlható, mert nem zsugorodik, és nem roskad, hanem tűzvédelmi szempontból is, hiszen nem éghető anyaggal van dolgunk. Mi több, nem csupán nem terjeszti a tüzet, hanem egyenesen védheti az épületet attól, hogy – most a legrosszab esetet tartva szem előtt, hogy megnyugtatóan felkészülhessünk rá – tűz esetén az elharapózó lángok martaléka legyen.
A mindennapokban ezzel a ritka balszerencsével, a tűzzel, illetve a vele szembeni védelemmel szemben sokkal gyakrabban jöhet jól kiváló hangszigetelő tulajdonsága, amely a nyitott szálszerkezetnek köszönhetően szűri, tompítja a beszüremlő hangokat.
És ha mindehhez még azt is hozzátesszük, páraáteresztő és víztaszító (hidrofób) tulajdonságainak köszönhetően egészségesebb, élhetőbb lakókörnyezetet biztosíthat, akkor máris előttünk áll az eszményi hőszigetelő képe.